Kifejezetten kalandos út vezetett a pályájához: matematika professzornak készült, majd a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója volt.
A Kossuth Zsuzsa elit gimiben reál osztályba jártam, legjobban a matekot imádtam, nagyon jó is voltam belőle. Mivel matematika, fizika és kémia szakkörökre jártam, egyértelműnek tűnt, hogy az én utam a matematika. Mégis a továbbtanuláskor egy hirtelen jött ötlettől vezérelve a matek-fizika szak a második helyre szorult a Színművészeti - akkor még főiskola - mögött. Elsőre fel is vettek.
Igaz, hogy Schütz Ila miatt hagyta ott a színészetet? Ezt nem bánta meg?
Nagyon büszke voltam, eleinte élveztem a különleges órákat, és elképzeltem, hogy ahogy diplomám lesz, kapkodni fognak értem a budapesti színházak, azonnal nagyfilmek főszereplője leszek. Aztán hamar kijózanítottak, hogy nekem is majd végig kell járnom a szinteket, a legalsó lépcsőfoktól. Ráadásul egyik alkalommal megdöbbenve láttam a suliban egy ugyanolyan alkatú, hozzám nagyon hasonló lányt, aki, mint kiderült, már másodéves volt. Belógtam az óráira, és szembesülnöm kellett azzal is, hogy hasonló karakter, mint én, sőt annyira hasonlítunk egymásra, hogy akár testvérek is lehetnénk. Ő volt Schütz Ila. Akkor eléggé letörtem, hiszen úgy gondoltam, nincs szükség két ilyen hasonló színésznőre! Ekkor már bántam, hogy nem matek pályára mentem. Így ért véget számomra elég hamar a Színművészeti. De végül nem bántam meg, hogy nem lettem színész.
A Füszértnél és a mentőknél is dolgozott, hogyan került oda?
Egy pár hétig azért még duzzogtam otthon, mert a főiskolán - hülye büszkeségből -, még azt is elutasítottam, hogy felvételi nélkül folytathassam a tanulmányaimat immár az egyetem matek-fizika szakán. Aztán pár hét után találomra ráböktem egy újságban az álláshirdetésekre, mert elszégyelltem magam, hogy a szüleim nyakán éltem. Így kerültem a Füszért akkori budapesti nagyraktárába dolgozni, adminként, majd pár év múlva a lovasbarátnőm unszolására mentem Mentőszolgálathoz.


