Éva nem sokkal ezelőtt, július 13-án töltötte be a hetvenedik életévét. Az egykori bemondónő hosszú évek hallgatása után beszélt lapunknak arról, miként alakult az élete azután, hogy elköszönt a képernyőtől.
- Még mint egyetemista kezdtem el dolgozni a Magyar Rádióban, jobbára zenei interjúkat, riportokat készítettem, de időnként képzőművészeti, irodalmi témák is előfordultak. 1978-ban lehetőséget kaptunk néhányan, akik idegen nyelveken is beszéltünk, hogy részt vegyünk egy próbafelvételen, és ez számomra sikeres volt, sok évvel később azután az egyik olasz televízióban is szerepeltem műsorvezetőként – emlékezett vissza a kezdetekre Kiskalmár Éva. – Nagyon szerettem a televíziózást. Azért hagytam mégis ott tíz év után, mert nem jelentett sem állandó, stabil munkát, sem állandó, stabil fizetést.
Kiskalmár Éva tíz éven át dolgozott bemondóként
De Éva maradt a média világában, rádióműsorokat készített és a nyomtatott sajtóban is publikált. Mindeközben opera-énekesnői pályára készült, tehetségére több énekversenyen is felfigyeltek és lehetőséget kapott arra, hogy olaszországi kurzusokon vegyen részt, ám éppen ez idő tájt veszítette el harminc évvel idősebb, imádott férjét, Fischer Sándor nyelvészt és beszédtanárt.
– Amikor a férjem meghalt, több évtizedre elhallgattak a hangszálaim. Ezen nem lehet túllépni. Ma is éppolyan megrendítőn hiányzik, mint akkor, amikor nem jött haza a kórházból – sóhajtott az egykori tévés. Azóta is egyedül él.
Bővebben a Blikk oldalán olvashatnak


