A száznyolcvan éve született magyar festőóriás, Munkácsy Mihály műalkotásaiból nyílt kiállítás pénteken a Móra Ferenc Múzeumban.

Utoljára 2012-ben rendeztek ilyen nagyszabású tárlatot az Ásító inas és a Siralomház festőjének alkotásaiból Szegeden, akkor ötvenezren látták a tárlatot. A lassan két évtizede vándorló, Pákh Imre magángyűjteményére alapozott kiállítás azóta több mint két tucat új szerzeménnyel bővült, most ezek közül is látható jó néhány a november 20-ig nyitva tartó tárlaton.

Az összesen nyolcvankét festményt, rajzot és vázlatot bemutató kiállítás átfogó képet ad a tizenkilencedik század egyik leghíresebb magyar festőművészének életművéről. A Móra-múzeum teljes alsó szintjét elfoglaló kiállítás megnyitójának közönségét pénteken késő délelőtt Fogas Ottó, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója köszöntötte:

 A kiállítást a Munkácsy Alapítvány elnöke, Fásy Ádám nyitotta meg június 21-én, pénteken ünnepélyes keretek között.

– A világhírű magyarok közül az egyik legismertebb Munkácsy Mihály, akinek a műveit először 2006-ban mutattuk be Szegeden, akkor indult el az alkotásait bemutató kiállítássorozat és tart tizennyolc éve, eddig már ötmillióan láttak ezeket a kiállításokat.

Fogas Ottó emlékeztetett arra, hogy a tárlat 2012-ben ismét visszatért Szegedre, akkor tömegeket vonzott, több mint ötvenezren látták. Akkor negyven, most több mint kétszer annyi műalkotás reprezentálja a festőgéniusz életművét. A múzeumigazgató szerint Munkácsy annak is köszönheti népszerűségét, hogy alkotásai az átlagemberek számára is érhetőek, befogadhatóak.

– Tizennyolc év alatt végig jártuk már a kiállítással az egész országot és a határon túlra is eljutottunk vele. Ehhez a sikerhez kellett egy világhírű festő, Munkácsy Mihály, egy jó érzésű magyar műgyűjtő, Pákh Imre, aki összegyűjtötte a világ minden tájáról ezeket az alkotásokat és kellett hozzá nagyon jó csapat is – kezdte kiállításmegnyitóját Fásy Ádám, a Munkácsy Alapítvány elnöke, a vándorkiállítás ötletgazdája.

Beszélt arról is, hogy amikor kitalálta azt, hogy vigyék közelebb a művészetet az emberekhez, azt szerette volna bebizonyítani, hogy az átlagember is nagyon szereti a szépet és a remek műalkotásokat. – Munkácsy Mihály hazaszeretetre, hazafiságra nevel bennünket a festményein keresztül és ezzel kiemelkedik a magyar festőművészek közül. Hálával tartozunk neki ezért, akárcsak Pákh Imrének, aki összegyűjtötte ezeket remekműveket a nagyvilágból, mert ez is a hazaszeretet egy sajátos megnyilvánulása – mondta Fásy Ádám, majd a látogatók figyelmébe ajánlotta kiállítást.

A Munkácsy, a festőzseni című kiállítás látogatói a Móra Ferenc Múzeum teljes alsó szintjén berendezett tárlat segítségével Munkácsy Mihály teljes festői pályáját megismerhetik a legkorábbi rajzoktól és festményektől a realista alaktanulmányokon keresztül egészen a szalonképekig és a késői, álomszerű tájképekig. A kiállítás gerincét a Pákh-gyűjtemény képezi, de a Móra Ferenc Múzeumnak is látható két saját festménye és egy grafikája. A megújult tárlaton többek között megcsodálhatják a látogatók az egyik legismertebb, ikonikus Munkácsy festményt, az Ásító inast, de a mester korai korszakának egyik kevésbé ismert remekműve, a Húsvéti locsolás is helyet kapott a kiállított képek között.

A hét elején hazatértek Békéscsabáról Szegedre a Móra Ferenc Múzeumban őrzött Munkácsy-képek is: a Honfoglalás hatalmas méretű szén- és színvázlata, ami bizonyos szakértők szerint még jobb is, mint a végső festmény.

Csak ezzel a két képpel több mint hárommilliárd forinttal nőtt a most bemutatott műalkotások értéke.

A pénteken megnyílt tárlatot azoknak is érdemes megnézni, akik tizenkét évvel ezelőtt, 2012-ben már látták az akkor Szegeden vendégeskedő vándorkiállítást. Az elmúlt több mint egy évtized során ugyanis a Pákh-gyűjtemény legalább huszonöt új Munkácsy festménnyel gazdagodott, ezért egészen biztos, hogy az, aki annak idején már látta a kiállítást, a most bemutatott alkotások egy jelentős részével nem találkozhatott.

– Munkácsy képei nem egyszerűen leképezik, hanem kitágítják a valóságot, egy nagy festő, mint Munkácsy Mihály a valósághoz mindig hozzá tesz még egy darabot, és attól fogva enélkül már nem létezik a valóság. Nem leutánoz valamit, hanem alkot, teremt. Ránézésre sokszor úgy tűnik, mintha mindez egy jelentnek a megragadása lenne, de erről szó sincs. Minden egyes képe, minden egyes műve egy átgondolt, nagyon hosszú alkotási folyamatban megérlelt eredmény és ezért önmagában él és érvényes az, ami ott van egy képen belül – mondta Boros Judit művészettörténész, a tárlat kurátora a kiállítás bemutatásán.

A közönség először holnap, szombaton a Múzeumok éjszakáján csodálhatja majd meg Munkácsy Mihály mintegy nyolcvan alkotását. Este fél 7-től óránként indulnak majd tárlatvezetések, az egyiken mi is ott leszünk.

Forrás: szeged.hu

Fotók: Iványi Aurél